Felszólalás az EP-ben a március 15-i budapesti rendőri megaláztatások kapcsán

Kísért a múlt az új tagállamokban: kiélezett helyzetben még mindig működnek a régi, jogállamban elfogadhatatlan reflexek a hatalom részéről.

A magyar nemzeti ünnep alkalmával például olyan mértékben sértettek politikai szabadságjogokat Budapesten, ami minden tagállamban azonnali felháborodást-rendőrfőnök leváltását vonná maga után: az ünnepségek környékét totálisan lezárták, mint annak idején a diktatúrákban.  A "felelős kormányt"követelésért, a miniszterelnök leváltását követelő bekiabálásért elvezetés, vagy meztelenre vetkőztetve testi motozás, embertelen, megalázó bánásmód járt a rendőrségi intézkedések részeként most néhány napja.  Az emberjogi albizottság tagjaként attól tartok, hogy ez már nem jogállam, hiszen valahogy így kezdődnek a puha diktatúrák.  A hétvége óta, azt tapasztalhatjuk, ahogy a hatalom a demokráciát is semmibe veszi, hiszen egymásnak átjátszott hatalmi pozíciókkal igyekeznek megakadályozni, hogy előrehozott választások legyenek. Mi rendszerváltó fiatalok nem ilyen demokratikus jogállamról álmodtunk.

Hasonlóan a múlt reflexeit juttatták eszünkbe a román hatóságok, amikor a  Magyar Köztársaság elnöke a román hatóságok javallata ellenére, csakis magánemberként, gépkocsival utazhatott a másfél milliós magyar közösség március 15-i ünnepségére.  Az elnöki repülőgép leszállási engedélyét mondvacsinált ürüggyel ugyanis visszavonták Romániában, arra hivatkozva, hogy a látogatás ártana a két ország partnerségi kapcsolatainak és a magyar elnök beszéde román alkotmányellenes lenne!  Megaláztak ezzel egy egész Magyarországot, és másfél millió magyar nemzetiségű román állampolgárt. Történik mindez 2009-ben, két szomszédos uniós tagállamban. Forognak sírjaikban az Unió atyjai, vergődik Schuman és Adenauer szelleme.