|
2009. december 02.
Új esély Európának - Új lehetőségek Magyarországnak
A lisszaboni szerződés december 1-jei hatálybalépésével pont kerülhet az Európai Unió évek óta húzódó intézményi válságára, amely jelentősen hátráltatta a közösség fejlődését - mondta Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke szombaton Budapesten.
A néppárti képviselő az Új Esély Európának - Új lehetőségek Magyarországnak címmel a Fidesz által rendezett konferencián azt mondta, hogy vállalható, jó kompromisszum született. A szerződés megszületésével lehetővé válik, hogy Európa ne saját magával, hanem a kontinenst érintő kihívásokkal foglalkozzon - mutatott rá. A fideszes politikus külön szólt arról: a héten Gál Kinga képviselőtársa és Bauer Edit felvidéki EP-képviselő elérte, hogy az EP napirendre tűzze a szlovák nyelvtörvényt. Azt ígérte, a jövőben még nagyobb erővel állnak ki, ha a magyar nyelv, a magyar kisebbség veszélybe kerül, jogait nem tudja érvényesíteni. Szájer József EP-képviselő azt mondta, hogy Magyarország eddig nem igazán élt az unió adta lehetőségeivel. A magyar polgárok szemében az unió még nem bizonyította be, hogy jelentős többletet ad - jegyezte meg. Arról, hogy Andor László a foglalkoztatási tárcát kapta meg előző nap, azt mondta, hogy ez óriási pozícióromlás Magyarország számára. Ez a poszt ugyanis nem számít jelentős gazdasági befolyással rendelkező területnek. A foglalkoztatással és szociális kérdésekkel kapcsolatos jogok - nagyon helyesen - a nemzetállamoknál vannak - mondta Szájer József. A fideszes politikus kitért arra is, hogy a különböző nemzetiségi, etnikai és kisebbségi konfliktusok kapcsán nem dughatja homokba a fejét Európa. Ezekre a problémákra általános, egységes választ kell adni. Ez így nem maradhat, Európát is szétverheti azon konfliktusok sorozata, amely ezekből fakad, Az EP-képviselő szerint nagy lehetőség a 2011-es magyar uniós elnökség, egy "lerombolt, gazdaságában tönkretett ország" mutathatja meg, hogy visszatért Európába. Ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani - szögezte le. Szólt arról is, hogy az Európával kapcsolatos morális értékrendet, elvárásokat és az intézményrendszert el kell különíteni egymástól. Európára úgy kell nézni, mint egy intézményrendszerre - fejtette ki. Gál Kinga EP-képviselő arról beszélt, hogy a lisszaboni szerződés megerősíti az emberi és szabadságjogokat. A szerződés elismeri az alapjogi chartában foglaltakat, amelyek így "kötőerővé", közösségi joggá válhatnak. Kiemelte a megkülönböztetés tilalmát a nemzeti kisebbségekhez való tartozás esetén is. Ez a jogérvényesítés területén is messzire mutathat - mondta. Győri Enikő EP-képviselő szerint a magyar képviselők szava erősebbé válhat, a nemzeti parlamenteknek nagyobb szerep jut a jövőben. A fideszes politikus az elmúlt öt év uniós politikájának gyengeségeként említette, hogy Magyarországnak nem voltak "hadra fogható" szövetségesei, s egyedül nehéz eredményeket elérni az unióban. Ebben egy új kormány változást hozhat - jegyezte meg. MTI hír alapján
|