Két ország, egy nemzet az Európai Unióban - Kolozsvári tudományos konferencia

Másfél napon keresztül, tizenkét előadó segítségével próbálták beazonosítani a résztvevők az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeit az EU-csatlakozás után az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány által Kolozsváron szervezett konferencián. Az előadók között volt történész, politológus, autonómiáért, állampolgárságért, egyetemért küzdő, valamint ifjúsági civil szervezeti képviselő, nemzetközi jogász, romániai és európai parlamenti képviselő, akikkel a résztvevők részben az előadások során, részben az esti műhelybeszélgetések alkalmával arra keresték a választ: miért toporog egy helyben tizenhét éve az erdélyi magyarság és milyen kitörési lehetőségei vannak a jelenlegi helyzetből, melyben az erdélyi és az anyaországi magyar politikum eddigi együttes tevékenységének köszönhetően leledzik.

Az EU-csatlakozás által eredményezett új helyzet, az erdélyi magyarság érdekeinek lehetséges érvényesülése a regionalizmus folyamatában, magyar állampolgárság és területi autonómia – ezek voltak a konferencia első napjának témái. Az érdekérvényesítésnek mind a négy fent megnevezett téma egyik lehetséges eszköze, derült ki a csütörtöki előadások és az azt követő beszélgetés során, a legegyértelműbb eszközt viszont egyértelműen a magyar állampolgárság minden magyarra való kiterjesztésében, valamint a székely területi autonómia és az erdélyi személyi elvű autonómia törvény általi garantálásában látták a hozzászólók.

"Miért adom a nevemet egy ilyen címet és jelképrendszert viselő konferenciához és főleg miért látogatok el oda, mikor Strassburgban éppen akkor egy fontos szavazásra kerül sor?" – kérdezték tőlem többen, mesélte Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő, a konferencia fővédnöke péntek délutáni előadása bevezetőjeképpen. "Azért, mert ha fiatalok ilyen témákkal konferenciát szerveznek, azt kutya kötelességünk üdvözölni és támogatni, különben is helye van a megszokottól eltérő kérdésfelvetésnek", válaszolta meg a hallgatóságnak is az értetlenkedők kérdését.

Gál Kinga előrebocsátotta: őszintén fog beszélni, ezért ne lepődjön meg senki azon, hogy kijelenti, az EU nem fogja megoldani az erdélyi magyarság gondjait. Az EU sem autonómiát nem fog adni, sem a többi, Trianon óta létező problémát nem fogja rendezni, de azt nem is Brüsszelnek vagy Strassburgnak kell megoldani, hanem nekünk magunknak. Itthon kell autonómiáról beszélni és itthon kell kérni azt, annak minden velejárójával (egyetemtől valós esélyegyenlőségig mindennel), figyelmeztetett Gál Kinga, rávilágítva, hogy az EU egyrészt tagállami hatáskörben akarja hagyni és rendezni a kisebbségi kérdéseket, másrészt nem is ismeri magát a problémát, nincs tudatában annak, hogy esetünkben miről van szó, az EP-képviselők még azt sem tudják, mikor „került” ide a magyarság, nem hogy lelkiismeret-furdalásuk legyen Trianon miatt.

Csatlakozás előtt valamennyire figyelnek még ezekre a kérdésekre, utána viszont átminősülnek az erre vonatkozó elvárások.

"Mi amikor kikerültünk, már egy teleírt táblát találtunk, amelyen nehezen lehetett javítani, de azt teljesen letörölni és újraírni már lehetetlen volt", idézte fel a képviselő asszony. Kérdésünkre, ha csak a csatlakozás előtt figyeltek ránk, ugyanakkor nem ismerték a helyzetünket, miért nem jelezte a Fidesz, hogy itt súlyos megoldatlan problémák vannak például azzal, hogy  nem szavazza meg Románia felvételét 2005. szeptember 26-án, Gál Kinga azon meggyőződésének adott hangot, hogy ezt várta tőlük az erdélyi magyarság, és nagyon rossz üzenete lett volna annak a jelzésnek, hogy nem akarják az erdélyi magyarságot beemelni az európai közösségbe.

Nem akarván túlzottan borúlátónak tűnni, a politikus megemlítette, hogy ha nem is oldja meg az EU a problémáinkat, a vezérelvei segítségünkre lehetnek ebben. Azokra az alapokra, melyeken az EU alapszik, lehet építeni, ha elég érett hozzá a közösség. Az EU minden polgárának joga van részt venni az élete alakításához szükséges döntések meghozatalában, és ez a régiókra is vonatkozik. Amit Brüsszelnek mondunk, azt jobban hallja Bukarest is, de a teendő a közösségekre vár, hangsúlyozta Gál Kinga. A képviselő asszony megerősítette, hogy EP szemszögből nézve az RMDSZ-en van a hangsúly az erdélyi magyarság érdekképviseletében, és amikor a bővítési biztos többször kérdezte tőle is: honnan tudja jobban, mire van szüksége az erdélyi magyarságnak, ha az RMDSZ nem hangoztatja ezen igényeket, akkor el kell gondolkodni az érdekérvényesítés hatékonyságán! Az RMDSZ ellenében senki nem tudja megvédeni az erdélyi magyarság érdekeit, mert megkérdőjelezhető szavainak a legitimitása, ezért fontos, hogy tudjunk együttműködni, és megfelelő képviselői legyenek az erdélyi magyarságnak az európai parlamenti választásokon, üzente az illetékeseknek Gál Kinga.